Igló, Betlér, Szepesszombat, Lőcse, Selmecbánya
A tatárok (1241-1242) Iglót is elpusztították, IV. Béla telepíti újra.Szász lakosai vasat és rezet bányásztak.Anjou Nagy Lajos emeli bányavárosi rangra.Híres harangöntödéje volt.Zsigmond ezt a várost is elzálogosította.1849 február 2-án a honvédek győztes csatát vívtak a város mellett.1911-ben itt épült az első betonút.
Betlér
Betlér nevét 1330-ban említik először, ősi bányásztelepülés volt.Itt található az Andrássy grófok vadászkastélya.A család leghíresebb tagjai:A képen látható Andrássy István kuruc tábornok, Lőcse védője.Ő volt az, aki Jókai szerint a szép Korponayné Géczy Julianna kedvéért feladta a várost.A másik egy nagy magyar politikus, Andrássy Gyula, a kiegyezés utáni első miniszterelnök 1867-ben. A kastélyban gazdag gyűjtemény található szinte mindenből:könyvek, fegyverek, képek, még egy egyiptomi múmia is van.
Szepesszombat
Szepesszombat címere.A várost 1256-ban említik először IV. Béla oklevelében.Nevét hetivásárának napja után kapta,de országos vásárt is tartott.A leggazdagabb szepességi várost 15 másik várossal és várral együtt Zsigmond király 37 ezer cseh ezüstgarasért zálogba adta Ulászló lengyel királynak 1412-ben. Csak 1772-ben került vissza, mikor Lengyelországot szomszédai felosztották.
Lőcse
"Azok közül a déli homlokzat falait öt óriási freskófestményű jelkép ékesíti;a Bölcsesség,egyik kezében négy összetekeredett kígyó, a másikban egy tükör; a Mértékletesség, jobbjában egy serleg, baljában egy kancsó, amiből a bort nem a serlegbe,... hanem a háta mögé önti; a Türelem, aki egy báránykát vezet szalagon;az Erő, aki egy oszlopot emel a vállán, és az Igazság, szokás szerint pallossal és serpenyővel a kezében; mind nőnemen levő géniuszok.Ellenben a feljárás a tanácsterembe az árkádok felől van, s ott a homlokzatot csak egy szárnyas angyal díszíti, egy pajzst emelve, melyre az van írva:" Pulchritudo est civitatis Concordia". ( A város szépsége egyetértés.) /Jókai Mór/
A Mikszáth és Jókai regényeiben híressé tett szepességi szász várost 1245-ben említik először. 1271-től a gazdag kereskedőváros lett a 24 szász város szövetségének központja. Lőcse volt ugyanakkor Szepes vármegye székhelye is.A nagy hatalmú város sokat viszálykodott a nemesi vármegyével, de más szász városokkal is, gyakran fegyverrel rendezve a vitát.Ezt a viharos múltat dolgozta fel Mikszáth Kálmán "A fekete város" című regényében.A Rákóczi-szabadságharc idején(1703-1711) a város tárgyalások után került osztrák kézre, és nem a Jókai-regényben megörökített "fehér asszony "nyitotta meg a kapukat.Az evangélikus központnak számító városban nyomda és több híres iskola is működött.
Lőcse városa, ill. annak tanácsa és bírája is önállóan ítélkezhetett polgárai felett a bűnügyek többségében. A polgáraitól szigorú, törvényes és puritán életvitelt megkövetelő város e jogát demonstrálandó, a Fő téren szégyenketrecet is felállított. A kovácsolt vas pálcákból készült, hatszögletes alaprajzú, felül ívesen záródó ketrec melyet paradox módon fém liliomok és szívek - a szerelem és ártatlanság jelképei díszítenek- a középkorban pellengérként, vagyis a kisebb súlyú bűnök elkövetőinek bezárására, így nyilvános megszégyenítésére szolgált.
A ketrecben töltött idő a vétkes számára megaláztatást és tanulságot, az arra járók részére pedig elrettentést volt hivatott jelenteni. Ezért a büntetést vásárok idején, amikor a téren sok volt az ember, akkor hajtották végre. Az összegyűlt emberek az elítéltet általában a megvetés kifejezéseivel illették.
Állítólag a nyilvános megszégyenítés ilyen formájának leggyakrabban azok a nők voltak kitéve, akik lámpagyújtás után az éjszakai Lőcse utcáin férfikíséret nélkül egyedül jelentek meg.
A ma a turisták kedvencének számítóketrec a 16. században készült. Eredetileg is a városközpontban, a piactéren állt, majd 1850. után, mikor már nem használták, a városfalon kívülre, a Probstner-kertbe került. 1933-ban a lakosság kérésére újra a városháza elé állították.
Egy legenda a lőcsei fehér asszonyról.
https://www.hircity.hu/szorakozas/139990#
Selmecbánya
Selmecbányát 1238-ban IV. Béla emelte városi rangra.A waldbürgereknek nevezett szász polgárok aranyat és ezüstöt bányásztak.1762-ben itt jött létre a világ első bányászati akadémiája, ahol bányamérnököket képeztek.Itt alkalmaztak először a bányamunkában robbantást.1919-ben az akadémia Sopronba költözik, mai utóda a Miskolci Egyetem.Selmecbányán keletkezett a gyönyörű bányászhimnusz.
https://youtu.be/cu63fPashUQ
